Húgom filmszakos, az ELTÉ-n szünet van, ez a legjobb alkalom arra, hogy belevesse magát a filmezésbe. Mivel mindenki ilyenkor filmez, legtöbbször nem is a saját cuccain dolgozik, hanem segít másoknak, a filmezés nem egy szóló műfaj (és aztán mások is segítenek neki, bizony.) Szóval a húgom vagy lámpákat tart, vagy vakukat süt el, vagy cipekedik, vagy vág, vagy kamerát nyomogat, vagy nyersanyagok hosszú óráit nézi végig, vagy külső merevlemezekkel szaladgál a városban rendezőtől vágóig és egyáltalán össze-vissza. Nekem meg nagyon tetszik az egész, tök jó nézni, hogy ennyire komolyan veszi a dolgokat, és ennyire profi módon dolgoznak kis csapatokban. Asszem egyébként legjobban az operatőr-része tetszik neki, persze lehet, hogy tévedek. Kedvenc operatőre persze a svéd Sven Nykvist, aki Ingmar Bergmannak volt legendás operatőr-társa. A svédek azóta is nagyon jók ilyen operatőr-cuccokban, muszáj is belinkelnem az egyik kedvenc svéd videoklipemet…: This year, the Academy Award for Best Cinematography goes to the Hellacopters. Küldöm a húgomnak, és mindenkinek, aki szereti a kifinomult operatőri munkákat…
'video' kategória archívuma
Most elvileg olvasok, de elkalandozik a figyelmem, leginkább két irányba. Fél szemmel a blog új külsejét szokom, igyekszem a látómezőm perifériájába rakni a gépet, hogy néha rápillanthassak, tetszik-e, illetve hátha a tudatalattimban egyszer csak összeáll, hogy milyen úgy egészben a kinézete, anélkül, hogy a részleteit nézném. Ez volt a személyes-érdektelen rész. A másik elkalandozás pedig abból áll, hogy négypercenként rákattintok a replay-re a következő videón. Ha viszont kirakom ide a videót, akkor csak egy helyre kell elkalandozzak, plusz ti is megnézhetitek. Nem a klip az izgi, gondolom a filmet sokan ismeritek, de a zene nekem most nagyon bejön. Egy átlagos teljesen ismeretlen amerikai zenekar, aki egyébként keményebb és komplexebb zenét játszik, nem is olyan jók, de egyszer szerencséjük volt, és megírták a My (fucking) deer hunter című számot. Enjoy.
